Mielőtt
elmesélem neked a walkman történetét, elmondom mi az, mert lehet, hogy sokan
csak hallomásból emlékeztek a walkmanre, pedig olyan ez, mint egy mostani
mobil: zenét lehetett rajta hallgatni.
A walkman
azonban különös izé volt: egyrészt nagyobb, mint a mostani telefonod. legtöbbje
csak a berakott kazettát játszotta le, amiből volt 60 perces, vagy 90 perces. A
zenéket nem letorrenteztük, meg videóval néztük, hanem innen-onnan a rádióból,
felvettük. Igen, már akkor sem nagyon vettünk eredetit. A jobb walkmanben volt
rádió, ami éppen akkor szólt, ha volt kedve. Járt hozzá egy nagy fülhallgató. A
kazettát néha húzta, olyankor élvezhetetlen volt. És elemmel ment. Ami akkor
fogyott ki amikor épp akart.
Walkman: az álmom.
Nekem egy
ilyen (egyébkánt nagyon drága) walkman volt az álmom. Ezt kértem karácsonyra a
Jézuskától, lehettem vagy 12-14 éves, nagyjából 25 éve történt az eset.
Bíztam benne,
hogy megkapom. És azt is tudtam (ellentétben a húgommal) hogy Jézuska
tulajdonképpen a konyhában sertepeltélő anyám, és a kocsmáros apám. Szóval
valahol lennie kellett annak a nyomorult walkmannek a lakásban.
Hajtóvadászat a walkmanért.
Abban biztos
voltam, hogy megkapom, azt nem tudtam, hol lehet? Mindent átkutattam.
Fondorlatos módon bejutottam a hálóba, de nem volt az ágyban. A könyvek közt
sem volt. A konyhában sem. Én a sütő alá tettem volna (akkor arra nem
gondoltam, hogy esetleg ott elolvadhat) de ott sem volt. Már csak 5 nap volt
karácsonyig. Elmegettem, de mindig kaptam egy félmosolyt: egyre biztosabb
lettem abban, hogy megkapom, de hol lehet? Napi több órát kerestem… mígnem
megtaláltam. A saját szekrényemben. Ahol utoljára, kétségbeesetten kerestem. Ha
már megvolt kipróbáltam….
Tökéletes, Sony
Sony volt.
Rádiós. Volt benne egy kazetta is, a kedvenc előadómmal (ha agyonüttök, sem
tudom ki volt akkor) play gomb, előre hátra lehetett tekerni, imádtam. majd 3
napig minden nap ki be csomagoltam, ahogy volt egy kis időm, megszállottan
hallgattam a rádiót, a kazit, suttyomban vettem fel magamnak új számokat is
(naná, hogy villogjak) majd eljött a 23-a, visszacsomagoltam, visszaraktam,
majd a fa alatt örülök J
Bécsből, neked, de nem működik
Karácsony
estéjén „meglepve” „örülve” csomagoltam ki, azonnal megnyomtam a play gombot,
és semmi. Semmi nem történt. Pedig Bécsből kaptam. Sony. Csak nem ment. jeges
rémület ült ki mindenki arcára (hát még az enyémre) hogy nem működik.
Nyomogattuk a gombokat, előre tekertük, nem ment. Visszafelé sem. A play gomb
sem tett semmit. A rádió sem szólt. Mindenki döbbenten ült…. Utólag azt mondom,
érthetetlen ez az egész, mert te kedves olvasó, már tudod mi történt:
egyszerűen eddig bírta a Varta elem. Kifogyott. lemerült. Abban a walkmanben
amit elvileg senki nem használt még. Amíg rájöttünk eltelt egy kis idő…..
Csak öt évvel
később mertem megmondani, hogy ÉN voltam, aki addigra agyonhallgatta. Aki 5
nappal hamarabb már használta.
Nem sok
karácsonyi ajándékra emlékszem, de a walkman megmaradt. Egy életre. Az volt a
kedvenc karácsonyi ajándékom. Bécsig kellett menni érte, de nekem megérte.
Azóta már nincsenek walkmanok… azóta már nemhogy Bécsig, az utca végéig nem
kell elmenned ajándékért.
Kattints ide: webaruhaz.hu. Válassz otthonról ugyanolyan gyönyörű meglepetés ajándékot, amit én kaptam akkor. Csak ígérd meg, hogy nem a szekrénybe rakod, mert a gyerekek leleményesek J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése